Két sarkalatos kérdésre keressük a választ: „kik vagyunk?” és „milyen a világegyetem, amelyben élünk?” Alapvetően e kérdésekre adott válaszaink határozzák meg személyes kapcsolataink minőségét a családban, barátaink között és a munkahe-lyi, főnök-alkalmazott viszonylatokban. S - egy más szinten - végső soron ezek hatá-rozzák meg a társadalmat is.
Nem csoda, hogy a napjainkban kialakuló világszemlélet hitrendszerünk több olyan tényezőjét is megkérdőjelezi, amelyet a nyugati világ igaznak tart:
1. mítosz: az emberiség elérte fejlődésének tetőpontját.
Michael Murphy, Esalen társalapítója, az összehasonlító vallástudomány, az orvostu-domány, az antropológia és a sportok tanulmányozására támaszkodva azt a kihívó ál-láspontot képviseli, miszerint az emberi fejlődésnek léteznek az eddig elértnél lénye-gesen magasabb szintjei is. Amikor valaki eléri a spirituális érettségnek ezeket a ma-gasabb fokait, akkor különleges képességek nyílnak meg benne a szeretet, az életerő, a személyiség, a testi tudatosság, az intuíció, az érzékelés, a kommunikáció és az akarat területein.
Első lépés: fölismerni ezen szintek létezését. (A legtöbb ember sajnos nem jut el idá-ig.) Csak ez után lehet, tudatos szándékkal, elkezdeni a különböző metódusok alkal-mazását.
2. mítosz: teljesen elkülönülve élünk egymástól, a természettől és a kozmosztól.
Az „ő más, mint én” mítosza felelős a háborúkért, a bolygón elkövetett számtalan erő-szakért és az emberi igazságtalanság mindenféle megnyilvánulásáért. Hisz kinek jutna eszébe megbántani egy másik lényt, ha saját személye részeként tapasztalná őt meg? Stan Grof, a tudatosság rendkívüli állapotait kutatva, a következőkre jutott: „A vizsgála-tok szerint valamennyiünk pszichéje és tudatossága kapcsolatban áll a »Minden Léte-zővel«, mert valójában nincsenek végérvényes határok a test/ego és a lét teljessége között.” Az ima gyógyító erejével kapcsolatos tudományos kutatások remekül alátá-
masztják a dr. Larry Dossey által kidolgozott alapelveket, az ún. „harmadik korszak orvoslásának” alapelveit. Dossey szerint az egyik ember gondolatai és gyógyító szándékú hozzáállása befolyásolhatják a másik emberben zajló élettani folyamatokat. Ez alapvető ellentétben áll a medicina jelenleg elfogadott, „második korszakának” hitrendszerével és gyógyítási módszerével. A pillanatnyilag érvényben levő, akadémikus tudo-mány világképe és fizikai alapelvei szerint ugyanis ilyen ráhatás nem létezik. A - nagyrészt már nyilvánosságra került - tények mégis éppen ezt a gyökeres szemléletváltást igénylő újdonságot bizonyítják.
3. mítosz: csak a fizikai világ létezik.
A materialisztikus beállítottságú, tradicionális természettudomány abból a feltételezés-ből indul ki, hogy semmi sem létezik, ami nem mérhető laboratóriumban, és ami nem vizsgálható az öt érzékszerv, illetve az azok érzékenységét megnövelő műszerek se-gítségével. Ami ezen kívül esik, az már „nem valóságos”. Ennek azonban az a követ-kezménye, hogy a valóságot a fizikai valóságra szűkíti le. A valóság spirituális területe - vagy amit a nem fizikai dimenziók valóságának nevezhetnénk - ily módon száműzetés-re kárhoztatott.
Ez ellentétben áll az „örök filozófiával”, azzal az általánosan elfogadott szellemi vo-nulattal, amely áthidalja a történelmi korokat, vallásokat, hagyományokat és kultúrákat, és amely a valóságnak egymástól eltérő, de a fizikaival összefüggő dimenzióit írja le. Ezek a legsűrűbb és legkevésbé tudatos rétegtől - amelyet „anyaginak” is nevezhet-nénk - a legkevésbé sűrű és legtudatosabb - spirituális - dimenziókig ívelnek.
Érdekes módon a realitásnak ezt a kiterjesztett modelljét vázolják fel számunkra olyan elméleti szakemberek is, mint Jack Scarfetti, aki leírja a fénysebességen túli utazást. Ő ehhez már a valóság más dimenzióit használja fel. Vagy gondoljunk a legendás fizikus, David Bohm munkásságára, aki többdimenziós modelljében a valóság kifejezhető (fizikai) és „burkolt” (nem fizikai) részeit mutatja be.
S ez nem csupán elmélet!
*Részlet Echart Tolle: A most hatalma c. könyvéből. Keress rá, online is olvasható!
Természetesen mint mindig, most is érdekel a véleményed, feltéve, ha elolvastad a könyvet. (Kommentálj!)
